Szokolay Zoltán versei


Prejs na obsah

Hlavné menu:


Mt.9.5., hajnalban

LASSAN, ATYÁM


Amikor majd a nagy közösségi oldalon
ismerősként visszajelöl engem az Isten,
akkor, igen, akkor fogom
megérteni, hogy éltem egyáltalán,
addig valamelyikünk – vagy ő, vagy én –
csak kamureg, de ha visszajelöl,
Istenem, bár visszajelölne,
akkor majd már mindent elhiszek neki,
csetelünk éjszakákon át,
míg el nem sötétül a képernyőm, mert
kifogyott végleg az aksim.

– Ugyan, te jámbor,
még mindig úgy képzeled, hogy
maga kezeli a profilját?
Kelj föl és járj, Írástudó,
keresd máshol a jeleket!


< >


Naspä na obsah | Spä na hlavné menu